Korai fejlesztéssel foglalkozó szakemberként gyakran ér bennünket az a vád, hogy csak “játszikálunk” a gyermekkel, nem is fejlesztjük.
“Már négyszer , ötször voltunk fejlesztésen, de még semmi hatás, még mindig csak játszikál vele. Így mi is tudunk játszani otthon, ezért nem kell fejlesztésre járni.”
Ebben a bejegyzésben szeretnénk megvédeni a “játszikáló” fejlesztőket, (bár nem hissszük, hogy a jó “játszikálók” a mi védelmünkre szorulnának). Elmondani mi van a “játszikálás” mögött, mert a gyerekkel való munka során talán nem volt idő erre, talán a ti fejlesztőtöknek eddig minden idejét és energiáját lekötötte, hogy megszerezze a gyermek figyelmét, együttműködését.
“ A gyermekhez vezető legegyenesebb, legegyszerűbb és legközelebbi út a játék. “
A jó szakember a játékba bele tudja építeni azokat a módszereket, fogásokat, ami a gyermek fejlődését elősegíti, úgy, hogy a gyermek és a szülő egy percig se érezze magát kevésnek, fejlesztettnek, speciális igényűnek. Mert a jó szakember tudja, hogy csak jó légkörben, természetes fejlődésmenetet követve indul el a fejlődés. Lehet, hogy elsőre látványosabb, ha egy fejlesztőjátékot vesz elő a terapeuta, vagy képeket pakolgat, netán feladatlapokat hoz.
Ne csak a látványnak higgy! Mit tapasztaltál?
Jól érezte magát a gyermekem? Együttműködött a szakemberrel? Ha igen a válaszod, legközelebb figyeld meg, hogy milyen fogásakat alkalmazott. Ha még mindig csak a “játszikálást” látod, kérdezz rá, ugyan miben fejlődik most a gyermekem.
Bizonyára a következő válasz érkezik: A mi eszközeink nem foghatóak kézbe, és nem is mindenki számára láthatóak. A mi eszközünk a közös figyelem elérése, hogy felvegye velünk a szemkontaktust. A mi eszközünk a megerősítés, a felhívó beszéd, ezt használjuk játék közben. Figyelmesebb szülőként bizonyára látod, hogy gyermeked elkezdett figyelni a fejlesztőjére, vagy/és motivált és jókedvű. Talán már meg is fogalmazódott benned: – ” Nagyon szimpatikus vagy neki, mert amúgy sosem figyel. Vagy: – “Még nem láttam ilyen közvetlenül viselkedni idegennel.” Mondd ki nyugodtan hangosan, bizonyára jól fog esni a szakembernek is.
A játékosság mellett a jó szakember ismérve az, hogy bevonja a szülőt a tevékenységbe
Elmondja neki, hogy mit miért csinál, és miért pont úgy. Megtanítja a szülőt a fogásokra, hogy otthon is tudja használni őket. Erre nem mindig van idő a játék közben, mert kicsi gyerekeknél teljesen leköt mindenkit a gyermek figyelmének megszerzése, megtartása. Akkor a foglalkozás végén hagy erre időt, vagy esetleg telefonon, írásban ad tanácsot.
Van az a bölcs mondás:
“Lássam, hogy bánsz a kisemberekkel, és megmondom nagy ember vagy-e.”
Ha találtál jól játszó fejlesztőt, aki tud bánni, játszani a gyermekeddel, jól érzi vele magát…
- légy hálás érte,
- akkor adj egy kis időt a dolognak,
- lesd el mit csinál,
- kérdezd meg, hogy ez meg az mire jó!
- ha nem ad otthoni feladatot, jelezd, hogy szeretnél, és segítsen, hogyan lehet jól játszani, beszélni gyermekeddel, és hogyan tudod ezt a játékos “fejlesztést” a mindennapi helyzetkbe beépíteni.
Ha pedig nincsen erre lehetőség, akkor nézd meg a Beszélve játszani oktatóvideónkat, mely való játékhelyzetet bemutató videókkal, fejlődési táblázattal és audió magyarázattal segít abban, hogy mely korban mit érdemes játszani a gyermekeddel, és mit tegyél, hogy közben a beszéde is fejlődjön. Csak a beszéde? Nem, nem csak. A módszereink fejlesztik a dondolkodást, az érzelmi intelligenciát, és egyéb képességeket, melyek később az iskolában és az életben való beválást biztosítják.
A következő bejegyzésben részletesen leírjuk, hogy mit lehet fejleszteni játék közben. Köszönjük, hogy olvastál! Oszd meg a bejegyzést, ha úgy érzed másoknak is hasznos lehet.
