Eszter elfoglalt anyuka. Felelősségteljes munkája egy részét online végzi. A munka mellett vezeti a háztartást. Közben igyekszik rendszeresen kapcsolatot tartani szüleivel, férje szüleivel, barátaival, s néha kevés szabadidejében szeretne olvasni. Eszter minden elfoglaltsága, leterheltsége mellett, legfontosabbnak azt tartja, hogy sok...
Bővebben...“Utánozás majomszokás!” – hallom vissza gyermekkorom gúnyolódó kántálását. Akkor mondogattuk, amikor egymást akartuk csúfolni, mert a másik minket merészelt utánozni. Sokan le is szidják a gyermeküket, ha azt tapasztalják, hogy másokat utánoz, mondják is, hogy ne majmold. Vajon tényleg majomszokás...
Bővebben...Sokszor halljuk a médiából, szomszédtól, baráttól, családtagoktól, hogy a mesélés nem hiányozhat egyetlen gyermek életéből is. Mi is ezt valljuk, de ugyanakkor azt is látjuk, hogy vannak kisgyermekek, akiknél nehezen megy a mesélés, akik elutasítják, hogy meséljenek nekik. Elkeserítően hangzik,...
Bővebben...
A mese csodálatos dolog gyermekeink életében – halljuk, olvassuk gyakran. A szülő-gyermek kapcsolat kovácsa, a közös élmények forrása. Hatással van az érzelmi intelligenciára, gondolkodásra, nyelvi készségekre.
Mostanában sok cikket lehet olvasni a kütyüzésről, és annak veszélyeiről. Úgy tűnik mégsem eleget…
Szakemberként nem mehetünk el bizonyos jelenségek mellett, s most különösen aktuálisnak tartjuk a témát, hiszen sokan otthonaikba szorultak a lezárások miatt, s ilyenkor megint megnő a bébiszitterkedő kütyük szerepe. Természetesen nem azt mondjuk, hogy soha semmit, bár akik ezen elv szerint élnek azok tartsák meg ezt a jó szokásukat, mert az alábbiakban elmesélt történet teljes mértékben őket igazolja… (tovább…)
Hallottad már te is ezt a tanácsot: Ne gügyögj a gyermekeddel?
Mostanában gyakran olvasni erről anyukás csoportokban, hozzászólásban, gyermekek beszédfejlődését taglaló posztok alatt, sőt, nem egy hozzánk forduló anyuka számol be arról, hogy ezért nem gagyorászott, azaz beszélt dajkanyelven kisgyermekéhez korábban, mert azt olvasta, hogy káros a beszédfejlődésnek, és a gyerek egy kis felnőtt, lealacsonyító felé ez a beszédmód.
Nézzük mit gondol erről a szakma, és a beszédfejlődéssel foglalkozó szakemberek… (tovább…)
Miről beszéljek egy kétévesnek?
Miről beszéljek még? Nem tudom, mit mondhatnék egy kétévesnek?
Még ennél is többet? Na ne már, lyukat beszélek a hasába így is!
A fent leírt két véglet, amit gyakran tapasztalunk, amikor elkezdünk együtt dolgozni a családokkal a beszédindításon. Egyik helyen keveset beszélnek a gyermekhez, máshol meg rengeteget, s ugyanott tartanak mindkét esetben:
Senki sem képes folyton beszélni!
A tanácsadások során gyakran hangzik el a szülők szájából: – Hiszen egész nap beszélek hozzá, mesélek neki, mondókázok, mégsem beszél. Bizony fontos, hogy eleget beszéljen a szülő a gyermekéhez a mindennapokban, de vajon ennyi lenne az egész? Látjuk a hozzánk érkező videókon, hogy a szülők tényleg sokat beszélnek a gyermekekhez, már csak az a kérdés, hogy akkor miért nem indul az a fránya beszéd… (tovább…)
Az otthoni beszédindítás okosít és segíti a jó anya-gyerek kapcsolatot
Napok óta levelezek egy anyukával, és nézem a videóikat, melyeket beküldött nekünk a kislányáról. Látom a videókon, hogy koránt sincsen akkora baj, mint amennyire az anyukája fél, és tudom, hogy pár beszédindító technika konkrét, otthoni helyzetekben óriásit lendítene a kislány beszédén, hiszen az alapvető kommunikációs készségei rendben vannak. Mégis a szülő azt jelzi – amikor tanácsolom az online konzultáció igénybevételét – hogy ő inkább elutazna hozzám több tíz km-re gyerekestől, majd tavasszal, mert akkor lesz ideje, csak ne az online megbeszélés és videózás legyen. Hiszen így nem tudok a gyermekkel foglalkozni, csak vele beszélgetni, ez csak egy másodlagosan elégséges megoldás lehet.
Jelzem, hogy ha élőben találkoznánk is folyamatosan neki beszélnék, őt tanítanám meg az otthon alkalmazható technikákra, mert én (és mi mindketten a Hömböldében) az otthoni beszédindításra tettük le a voksunkat! Itt olvasható röviden és egyszerűen, hogy miért:
Hosszabb magyarázatért el kell olvasnod ezt az írást…
(tovább…)
Az ünnepek előtt/közben/alatt észrevettétek, hogy mi felnőttek gondolatban visszarepünk a saját gyermekorunkba?Ezek az emlékek általában színekhez illatokhoz, ízekhez, érzésekhez kapcsolódnak. A narancsillat, sütemények látványa, íze, a karácsonyfa csillogása, a meleg, a családtagok közelsége, a mosolyok, a zene, ami szólt stb.
Most már nekünk van gyermekünk, és az ő emlékeik éppen most készülnek, rajtunk múlik, hogy mivel töltődik meg az ő emlékraktáruk, mi jut eszükbe a karácsonyról, amikor ők is felnőttek lesznek.
Míg a reklámok, ismerősök és egyéb ingerek azt súlykolják belénk, hogy meg kell vegyük a legújabb és egyben huszadik legót, magától ugató kutyát, vagy pisilő babát, vajon nem feledkezünk meg arról, hogy a gyerekeknek valójában mire van még szükségük a játékokon kívül? Ebben a bejegyzésben megosztunk öt (boltban nem kapható) karácsonyi ajándékötletet, melyektől a beszéd is beindul. (tovább…)
