A beszédünk, az anya hangja az, melyet az első éveiben a kisgyermekünk jó esetben a legtöbbet hall. Hogyan is használjuk akár ösztönösen, akár tudatosan úgy, hogy azzal segítsük gyermekünk beszédértését, támogassuk a figyelmét?
Hallod, amit érzek, ha hozzád beszélek?
A mai Fülelő bejegyzés arról szól, hogy a hangunk jellege, minősége mennyire ki tudja fejezni a beszélő pillanatnyi hangulatát, és segítségével bele tudjuk élni magunkat mások helyzetébe. Hogy ez mennyire igaz kisgyermekekkel való beszédünkre, arra legjobb bizonyíték a dajkanyelv. Amikor egy kisbabával beszélünk, megváltoztatjuk a hangszínünket, magas, lassú, dallamos hangon szólunk hozzá.
A beszédünkkel, a hangunkkal közvetítjük a kisgyermek felé, hogy mennyire szeretjük, becézgetjük, ringatjuk, simogatjuk.
A hangunkkal kifejezzük ha együtt érzünk vele, látjuk, hogy valami miatt nem érzi jól magát.
Hallatszik a hangunkon, ha dühösek vagyunk, nagyon hamar megtanulja a kisgyermek, hogy a kiabálás negatív érzelmeket közvetít, vagy valami rossz dolog van kilátásban. Emlékszem, hogy kisgyermek koromban nem lehetett körülöttem kiabálni, mert azonnal elsírtam magam.
Mit fejez ki a halk hang? Amikor alszik kisgyermekünk, lehalkulunk, elcsendesülünk, hogy ne zavarjuk a nyugalmát. Gyakran mondjuk a piciknek is, hogy: – Psszt, a baba alszik!
Suttogunk, akkor is, ha valakinek kedveskedünk, ha azt szeretnénk, hogy csak az hallja, akinek szánjuk, vagy ha titkot súgunk.
Kérdezzünk! Olyan szép dallama van a kérdőmondatnak! Általa kisgyermekünkkel éreztetjük, hogy kíváncsiak vagyunk a vele történtekre. Használjuk már a kisbabánkkal is, akkor is, ha nem tud válaszolni még. A kérdéseink hangsúlya jól emelkedjen ki a mondandónkból!
Mindennapi szituáció lehet, amikor apa hazajön a munkából és megkérdezi érdeklődve:
- Jól aludt az én kicsikém?
- Megetted a krumplifőzeléket?
- Sétáltatok anyával?
- Láttál kiskacsákat a tóban?
Pici babák esetében az anya válaszol, de a kisbaba már itt elkezdi tanulni a hangsúlyt, a kérdez-felelek válaszolgatást, a szemkontaktust, és érzi, hogy róla beszélünk, felőle érdeklődünk.
Ha változatosan beszélünk a gyermekünkhöz születésétől fogva, ha a hangunk az érzelmeink kifejezőeszköze, hamarosan be tudja azonosítani gyermekünk, hogy éppen aggódunk érte, kíváncsiak vagyunk rá vagy büszkék vagyunk rá.
Ne szalasszuk hát el a lehetőséget, éljünk ezzel az egyszerű, de nagyszerű eszközzel, hogy az érzelmeket tanítsuk gyermekünknek, segítsünk neki eligazodni ezzel a világban, és beszédmintát mutatni!
A Dajkanyelv elnevezésű modulunkban még számtalan példával mutatjuk be, ha hangunkkal jól bánunk, az segíti gyermekünk beszédfejlődését.
A Fülelő bejegyzéssorozat előző részeit Itt itt és itt találjátok meg.
Ha szeretnél időben értesülni leveleinkről, bejegyzésekről, akciókról, iratkozz fel a Hírlevélre itt és most!
Kérdésed van? Tedd fel a Facebook-csoportunkban, írj nekünk üzenetben vagy keresd meg a Tanácsadói szolgáltatásunkat!
Csak egy kattintás, és ott vagyunk a gyerekszobádban!
